A. E. Via – Promises Pt. 1
Cím: Promises Part 1
Sorozat: Bounty Hunters 1.
Kiadás éve: 2015
Olvasás nyelve: Angol
Típus: Ebook
A történet középpontjában egy atlantai fejvadász (és magnnyomozó)
iroda áll, az első részben pedig maga az egyik tulajdonos, Duke Morgan a
főszereplő, illetve az üzlettársának a fia, Vaughan Webb.
Maga a sztori nagyon gyorsan felkeltette az érdeklődést,
több szempontból is. Először is, fejvadászok! Itt aztán meglódul az ember
lányának a fantáziája, hiszen egy olyan világ ez, ahol aztán vannak fegyverek,
akció, izgalom, szóval sokat lehet kihozni belőle. Aztán ott van a két főhős
közötti korkülönbség. Duke a maga negyvenöt évével kicsit kiesik az átlag
romantikus (akár meleg, akár hetero) irodalom főszereplői közül, míg a párja,
Vaughan még csak a harmincas évei elején jár. A harmadik dolog pedig, ami
igencsak csiklandozta az érdeklődésem, az az volt, hogy Vaughan Duke
üzlettársának és barátjának a fia.
Bevallom, félve kezdtem neki a könyvnek, mert végig attól
paráztam, hogy ugyan csak ne legyen benne semmi olyan meglepetés, amivel a
Nothing Specialnál találkoztam, és amiért azt a sorozatot dobtam is, de szerencsére
itt csak a jó öreg két szereplős ágytorna volt jelen.
Ami a könyv történeti részét illeti, jól indult, szellemes
párbeszédek, pörgős cselekmény, jókat derültem, hogy Vaughan micsoda egy piperkőc,
igazi divatbolond fickó, de ahogy halad előre a történet, már nem voltam
annyira elégedett. A kezdeti izgatottságom szép lassan semmivé foszlott, ahogy
kezdett minden olyan furán felgyorsulttá válni Vaughan megjelenésével.
Vaughan kamaszkora óta szerelmes a nála tizenöt évvel
idősebb férfiba, és kb. mindent megtesz, hogy az övé is legyen a férfi. Vicces
volt, hogy Vaughan apja tudta, hogy a fia hogyan érez a barátja iránt, és ebből
még akár nagyon jó szituációkat is ki lehetett volna hozni, de sajna nem volt
ilyen. És őszintén igazából Duke és
Vaughan között sem éreztem azt a kémiát, amit kellett volna. Persze, voltak
nagyon fülledt és vad erotikus jelenetek a könyvben, mégis valami hiányzott.
A másik nagy problémám, hogy a könyv gyakorlatilag
kétharmadában az egyik akció során megsérült Duke kórházban töltött időszakáról
van szó. Itt úgy kicsit meghasonlottam, mert oké, vannak balesetek, vannak
félresikerült akciók, ez része a munkájuknak, amiről a könyvnek szólnia kéne,
amellett, hogy van két főhős, akik közben összejönnek. Itt sajnos erről szó sem
volt. Nem is lett volna baj ezzel a résszel, ha nincs elnyújtva (megjegyzem a
dokit bírtam talán a legjobban, ő nagyon jó arc volt). Kaptunk viszont jó sokat
abból, hogy Vaughan mennyire de mennyire szerelmes Duke-ba, hogy bármit
megtenne érte – és meg is tesz.
Komolyan bajban vagyok, ha értékelnem kellene ezt a könyvet,
mert volt benne sok olyan, ami tetszett, de minden olyan gyors volt. Kicsit még
talán hihetetlen is. Az biztos, hogy ehhez a sorozathoz még vissza fogok térni,
mert vannak szereplői, akiknek érdekel a sorsa, de most egy időre búcsút veszek
A. E. Via világától.

Annyira sajnálom.:( Kinéztem magamnak az írónőt és én először pont a Bountyt pécéztem ki. Nem értem, hogy egy nagyon jó alapsztorit, jó karaktereket miért kell unalomba fullasztani? Vagy épp olyan helyzetbe hozni, mint Godékat a másik sorozatból. És most csalódott vagyok, mert annyira akartam mindkét sorozatot olvasni. 😭😭😭
VálaszTörlésPont neked nem akarom a kedved szegni, amikor olvasok egy olyan könyvet, amit te is kinéztél.
TörlésNem a te hibád, ha az író elcseszi. A Bountynak egyszer szerintem adok esélyt, de a Nothingnak nem fogok.
TörlésEzt a sorozatát biztos, hogy elő fogom még venni, és ha mást nem is, de a 4. részét elolvasom. Brian sorsa nagyon érdekel, bár kicsit azért félek is a fogság leírásától.
Törlés