Szerző: A. E. Via
Cím: Nothing Special
Sorozat: Nothing Special 1.
Kiadás éve: 2015
Olvasás nyelve: Angol
Típus: Ebook
Azt hiszem, az MM irodalom világában eltöltött éveim
egyik legnagyobb csalódását okozoó könyvét olvastam A. E. Via – Nothing Special
című művével. Maga a fülszöveg iszonyúan meghozta a kedvemet az idáig 7
kötet számláló sorozat elolvasására, már csak azért is, mert imádom a
rendőrökről, katonákról szóló történeteket. Ennél sem volt ez másként.
Adott a két főhős, Cashiel Godfrey – vagy ahogy a
népszerűbb becenevén szólítják God, és Leonidis Day, az atlantai rendőrség drogellenes
osztályának két legjobb nyomozója.
God az a tipikus tetovált nagydarab ijesztő külsejű
fickó, akinek láttán összecsinálják magukat a bűnözők, míg Day az ellentéte,
alacsony, szikár izmos és nagyszájú pasi, mégis, kezdettől fogva megvan köztük az
összhang, ők a rendőrség leghatékonyabb párosa.
Az előszóban gyakorlatilag gyorsan letudjuk a frissen
végzett nyomozók összeismerkedését, ami már maga zseniális volt, egyszerűen
imádtam, ahogy beszólogattak az egyik meglehetősen homofób tisztnek, miután Day
nem titkolja, hogy meleg. God szinte azonnal mellé áll és amellett, hogy társak
lesznek, barátok is.
Ahogy haladtam előre a történetben és egyre többet
megismertem főleg God életéből, egyszerűen oda meg vissza voltam érte. Ennek a
marcona zsarunak meglehetősen sötét a múltja, rémálmok gyötrik és nehezen
birkózik meg azzal is, hogy a családját gyakorlatilag csak álnév alatt tudja
támogatni.
Erősen spoileres rész jön, szóval olvasás csak saját
felelősségre J
Sherrilyn
Kenyon Zarekje és J. R. Ward Zhadistja óta gyengéim a sebzett testű-lelkű
férfiak, akik nehezen fogadják el a szeretetet és a segítséget, úgyhogy God
rendkívül gyorsan belopta magát a szívembe. A történet közepéig csak annyit
lehet megtudni, hogy az anyja és a Genesis nevű, jóval fiatalabb féltestvére
gyűlölik őt. Gyilkosnak tartják, mert God tizennyolc évesen megölte a
nevelőapját, ám az csak később derült ki, hogy az egyébként rendőr Jake
folyamatosan verte az akkor kamasz Godot, az anyja előtt pedig az egészet úgy
állította be, hogy a fiú rossz társaságba keveredett, folyton verekszik, és
igyekezett minél előbb elhajtani őt a háztól, aki persze féltette a fériftól az
imádott kisöccsét, főleg, miután Jake legurított némi italt. A férfi pedig nem
átallott ezt kihasználni. God bármennyire el akarta mondani az anyjának, hogy
mit is művel ez a rohadék, nem merte,
mert félt, hogy akkor az majd az anyján és Genen áll bosszút, így továbbra is
azt hazudta, hogy egy banda tagja.
Később már nem csak ő használta a saját bejáratú
bokszzsákjának szegény fiút, hanem a haverjai is, akik később meg is
erőszakolják Godot. Persze a nevelőapja előtt úgy állítva be az egészet, mintha
God kényszerítette volna magát rájuk, ő pedig ez után veszekedni kezd a fiúval,
elmondja mindenféle buzinak és meg is veri a védekezésre alig képes Godot. A
küzdelem hevében előkerül a férfi szolgálati fegyvere, ami persze elsült,
megölve ezzel God nevelőapját. God elmenekül, egy parkban tölti az éjszakát,
majd beviszik előbb a rendőrségre, ahol eléggé nem szívlelik, miután megölt egy
rendőrt, de aztán kiderül, hogy mi történt, a kórházi kezelés után.
És ennél a pontnál kicsit értetlenkedtem is, hogy oké,
hogy God ekkor már tizennyolc éves és nagykorúnak számít, de hogy a francba
lehet, hogy az anyja nem tud róla, hogy konkrétan önvédelemből történt a gyilkosság.
Lényeg, hogy God itt szűnik meg létezni a családja számára. Elveszít mindenkit,
akit szeret, és csak titokban támogathatja őket, mert semmit nem fogadnának el
tőle egyébként. Egy eldobható telefonon keresztül tartja a kapcsolatot velük és
ő maga egy lepukkant nyomornegyedben lakik, minden pénzét az öccsének és az
anyjának adja.
Sokáig Day sem tud semmit a barátja múltjáról és akkor
kerülnek igazán közel egymáshoz, amikor God elég csúnyán megbetegszik, és Day
az, aki segít neki (illetve Day orvos testvére). Ekkor szerez a férfi tudomást
God rémálmairól és kerülnek közelebb egymáshoz. Elkezdik megismerni a másikat
és gyakorlatilag a történet több, mint a háromnegyedéig egyszerűen imádtam,
ahogy a kapcsolatuk alakul, a forró együttlétekkel együtt, ahogy a
kapitányságon szívják Ronowsky és Johnson vérét. Apropó: Ronowski egy melegségét
iszonyú mélyen titkoló, és inkább buzizó, Daynek minden lehetséges módon
beszólogató seggfej, míg Johnson folyamatosan flörtöl Dayjel, aki nem tudja
lerázni magáról a piaci légyként rátapadó rendőrt.
És itt állnék
meg újra. Ezen az őrsön nagyon jófej és toleráns zsaruk dolgoznak, mert
alapvetően a kapitány is teljesen jól elfogadja a God-Day páros kapcsolatát.
Egy mindannyiuk életét megváltoztató razzia után csak annyit mond Godnak:
- Ha bármi problémát hallok felőletek, amitől nem a szokásos hülyeségetek okozta fejfájásom lesz… úgy értem, bármilyen kapcsolati probléma és olyan gyorsan választalak szét titeket, hogy meg se különbözteted a segged az övétől
És valahol itt kezdődhet el az, ami miatt iszonyúan
megharagudtam az írónőre. A drog-razzia során Day megmenti Ronowski és a társa
életét, aki ezúttal más szemmel kezd ránézni. Day korábban nem átallott a
fejéhez vágni, hogy ugyan már, mit cseszekszik, hiszen ő is meleg, és ez valahol
elgondolkodtatja Ronowskit, aki ezek után (sajnos meglehetősen
pikk-pakk-varázslatos módon gyorsan átnyergel a meleg vonatra és) összejön
Johnsonnal. Szépen megbékéltek egymással, Ro már azért beszélget Dayjel, hogy
tanácsot kérjen tőle, nem azért, hogy piszkálja, nagy a béke a rendőrség tagjai
között.
És ekkor jött a nagy bumm… Ha nem ebookban olvasom,
falhoz is vágom és meg is taposom a könyvet, de így kicsit nehéz lett volna. Ha
van valami, amit rühellek egy könyvben, az a drog, a megcsalás és a többes
szex. És itt pontosan ez jött be a képbe. Egy laza kis vasárnap délután és
hipp-hopp, a kedélyes beszélgetés átcsap (egy szerintem minden értelmet és
funkciót nélkülöző kis kamatyolásba). MIÉRT??? Pont God az, akit nem tudok
elképzelni olyannak, aki belemegy egy kis kalandba másokkal, főleg a múltja
miatt. Szóval emiatt baromi nagyot csalódtam, és már csak azért is, mert amikor
elkezdtem, sehol nem volt feltüntetve, hogy itt bizony számítani kell egy kis közös
farokmarkolásra a két haverral.
Ha nincs ez a gruppen, akkor valószínűleg jobbra is
értékelem a 3,5/5 csillagnál a történetet, de ez nagyon odacsapott a
hangulatomnak, mert tény, hogy a történetnek voltak hibái, logikai buktatók,
ide-oda kapó gondolatmenet, de összességében úgy a 38-39. fejezetig
fontolgattam, hogy talán be kéne tenni a fordítandók közé. Talán kicsit sok
volt a babe meg a sweetheart ebben a közegben és a babe/baby becézéssel is ki
lehet üldözni a világból, de annyira imádtam a szópárbajokat, a koffeinfüggő
Day-t, a kőkemény külső alatt egy édes mackó Godot. Végig imádkoztam, hogy jaj,
csak béküljön ki a családjával és legyenek boldogok Dayjel együtt… Hát, végül
is, jah… boldogok, kis extrával.

Teljesen kiakadtam, mikor mesélted, hogy mit csinált az írónő. Végig szurkoltam, hogy a könyv jó legyen a "vége" feliratig, erre tessék. :( Sokkal több értelme lett volna, ha a szereplők amúgy is farokvadász életmódot élnek és fűvel-fával kamatyolnak. De így? Sajnálom nagyon, mert már hetek óta szemezek a sorozattal, de így megkímélem magam tőle. Vannak sokkal, de sokkal jobb könyvek, amelyeknek a végén nem kapok dührohamot.
VálaszTörlésHallod, még most is rajtuk kattog az agyam, mert annyira kár értük. Tudom, vannak, akik legyintenének, hogy ugyan már, csak egy könyv, mit számít benne, ha egy kicsit szórakoznak másokkal is, de nekem, amikor olvasom a könyvet, ugyanolyan érző, létező személyek, és ha a való életben nem tolerálom az ilyen "szex csak a jó kedvért" típusú kufircolást, akkor egy könyvnél sem fogom.
TörlésTeljesen megértem, mert ugyanígy érzem. Milyen szerelem már az, ahol, ha unják magukat, akkor másokkal is kefélnek? Még azt is hamarabb elfogadom, ha eleve hármas (ne adj' isten négyes) a felállás és szerelmesek egymásba, de ez a haverok extrákkal dolog nem jön be. Nagyon nem.
Törlés