Életem könyvekben Book Tag

 

Életem könyvekben Book Tag

 

Köszönöm a kihívást @Fairymysz nek. (Előbb vagy utóbb de csak meglesznek ezek a book tagek xd)

 

Olvasónapló - A. E. Via - Promises Part 1.

 

A. E. Via – Promises Pt. 1

 Szerző: A. E. Via

Cím: Promises Part 1

Sorozat: Bounty Hunters 1.

Kiadás éve: 2015

Olvasás nyelve: Angol

Típus: Ebook

 

Olvasónapló - A. E. Via - Nothing Special

Szerző: A. E. Via

Cím: Nothing Special

Sorozat: Nothing Special 1.

Kiadás éve: 2015

Olvasás nyelve: Angol

Típus: Ebook

Olvasónapló - Lacey Daize: Mountain Springs Omegas

Fairytől már kaptam jó kis olvasás ajánlásokat omegaverse témában, amiket biztosan el fogok olvasni, de teljesen véletlenül bukkantam a GoodReads-en Lacey Daize írónő sorozatára és kellemes kikapcsolódásnak ígérkezett a hétvégére. Amikor először hallottam az omegaverse-ről, kicsit furának tűnt ez a világ, ahol hiába van alfa és omega, mégsem alakváltók. Ezek a terminusok nálam teljesen összekapcsolódtak a paranormális könyvekkel és az alakváltókkal, ettől függetlenül nagyon izgatta a fantáziámat ez az egész. Az biztos, hogy nem bántam meg, hogy elkezdtem, mert ugyan vannak hibái a könyvnek, főleg a rövidségből adódik, hogy bár csuda érdekesen indulnak, a végén kicsit összecsapottnak, gyorsan lezártnak érzem őket. Ennek ellenére nehéz nem szeretni az egyszerű, hétköznapi szereplőket, akik összetartóak, viccesek és annyira szerethetőek, hogy szó szerint faltam a sorokat.

1. rész:  Lacey Daize: Peppermint Kisses for the Omega

Olvasás nyelve: Angol

Kiadás éve: 2019

Oldalszám: 48 oldal

Típus: ebook

Könyvértékelés helyett…

 Értékelést akartam írni, de nagyon úgy áll a dolog, hogy csak egy Juckó-féle gondolatkupac érkezett. Annak, aki ezt elolvassa 😁

 Bevallom, a Mo Dao Zu Shi sorozat sokáig csak idegesített… Mindenütt belebotlottam, akarva-akaratlanul találkoztam vele Facebookos és Molyos ismerőseim megosztása, karca között, és egy darabig csak áttekertem ezeket a bejegyzéseket. Néhány hete aztán egy unatkozó pillanatomban eljutottam odáig, hogy megnézem magamnak, mi is ez a történet, ami még a csapból is árad és bizony azt kell mondanom, hogy egészen magával ragadott a világ és a történet is – ha nem is olyan mélyen, mint még az animés/mangás korszakomban. El is kezdtem nézni a sorozatot, ami kellemes meglepetést okozott, Wei Wuxian pedig a humorával nagyon hamar belopta magát a szívembe. Sajnos a munka mellett nem adódik túl sok energiám, hogy nézzem, különösen, hogy a szemem is kifolyik a nap végére, ha feliratot kell olvasni, de nem adom fel. A könyvet pedig, amit egy kedves könyvmoly szomszéd kölcsön adott, azt hiszem, egy darabig jegelem, pedig nagyon kíváncsi vagyok rá, mert a sorozatban bemutatott világ, a kultivátorok (istenem, de hülye szó 😅, és tudom, hogy ez az angol cím is, de akkor is) izgalmasnak, a szereplők pedig egytől egyig érdekesnek bizonyulnak (és nem csupán külsőre).

A könyv megjelenését ugyanis nagy kíváncsisággal fogadtam, és mindemellett jó adag szkepticizmussal is, legalábbis a kiadó miatt. Rendkívül rossz tapasztalataim vannak a Művelt Nép (lánykori nevén Ulpius-ház) Könyvkiadó könyveivel kapcsolatban. Beígért megjelenések, amiket folyamatos csúszások, ígérgetések, aztán nagy semmi követ. A megjelenő könyveknél pedig olyan minőség, amit egy jobb érzésű magyar tanár sírva mutogatna a diákoknak, hogy gyermekeim, így nem írunk helyesen.

Kezdem úgy érezni, hogy a köszi, lovcsi, szercsi, puszcsi világában (számomra) a rég belém vert nyelvtani és helyesírási szabályok már avíttnak számítanak. Talán így is van rendjén, kell a frissítés, a szép magyar nyelvünk naprakészen tartása, de talán nem kéne mindent úgy megreformálni, hogy a végén már csak követhetetlen katyvasz az egész. Én így tanultam, egy év múlva meg már úgy helyes. Ezt elfogadjuk, azt már viszont nem. Értem én a fene nagy rugalmasságot, de nem kéne idő- és értékálló szabályokat hozni? Vagy legalábbis nem lehetne? Folyamatosan változtatják a szabályokat, hogy idő sincs megszokni, nem hogy megtanulni alkalmazni őket. Ami felett viszont nem lehet(ne) elmenni, az a kiadók erőteljes minőség romlása, amit az utóbbi néhány évben észre lehet venni, és igaz ez több kiadóra is. Már ami az egy lap/elütési, helyesírási hiba arányt illeti. No meg, a fordítások esetében előforduló magyartalan mondatokat, oda nem illő kifejezéseket, ami külön is megérne egy bejegyzést.

De most komolyan! Az embereknek tényleg jó egy hibáktól hemzsegő kiadás? Sajnos rossz tapasztalat, hogy igen, csak minél gyorsabban jöjjön ki. Sokan írják, hogy nem zavarja őket egy hiányzó vessző, egy lemaradt toldalék, egy rossz helyre írt kötőszó… Most írjam azt, hogy mit is várok egy olyan világban, ahol minden felett szemet hunyunk és helyesen írni a rövidítések, meg a szmájlik korában már egy letűnt kor hagyatékának tűnik?

Hangnemtől függetlenül az a baj, hogy szóvá lett téve, hogy ugyan már, basszus, minden oldalon hiba van vagy értelmetlenség és ezt támadásnak titulálják az imádott történet felé, holott nem ez történt. Én magam is durvának tartom, hogy ezért rögtön röppent a fél csillag, de én sem adnék 4-5 csillagot egy olyan történetre, aminek a magyarítása több sebből vérzik. Nem a fordítót akarom ezzel megbántani, de tény, hogy neki is oda kell figyelnie arra, hogy mit ad ki a kezéből, ha már fizetést kap érte, a kiadó azonban kőkeményen felelős az általa kiadott könyvek minőségéért. Ma Magyarországon lassan luxuscikké válik a nyomtatott könyv, de az ebook vásárlása is, és ennek megfelelően nekem igenis vannak elvárásaim. Az, hogy „deháténkedvezménnyel vettem” nem jelenti azt, hogy lejjebb adok a minőségből is.

Elfogadhatatlannak tartom az olyan csillagozásokat, legyen az akár pozitív, akár negatív, amelyek olyan felhasználóktól érkeztek/érkeznek, akik épp csak beregisztráltak. Aktivitásuk zéró, van, hogy még el se olvasták a könyvet, csak folyamatban van, de már rányomták az öt csillagot. Vagy épp a nullát-felet. Megtévesztő és gusztustalan dolog, mert ezzel talán a kis lelkivilága boldogabb lesz, de attól még nem lesz se jobb, se rosszabb egy könyv. A molyon lassan már amúgy is csak pozitívan lehet értékelni, mert különben jön az ejnye-bejnye, legvégső esetben pedig még akár törölnek is. Nem csak a negatív véleményt vagy értékelést, de a felhasználót is. (Ne légy akadékoskodó moly!)

Mindenesetre ez az egész felhajtás nálam arra futott ki, hogy a könyvet átmenetileg visszaszolgáltattam a tulajdonosának, és majd egyszer, ha lecsengett ez az egész őrület, talán újra elkérem és megtartjuk azt a közös olvasást Fairyvel, amit elterveztünk.

Könyves kérdezz-felelek

Köszönöm @Fairymysz -nek a kihívást. Kicsit megkésve ugyan, de most teljesítem J

Olvasónapló - Luca di Fulvio: Álmok bandája

Cetta ​és fia, Christmas Olaszországból menekült az erőszak és a viszontagságok elől Amerikába, a remények országába. A nő egyetlen vágya, hogy a kisfia igazi amerikai legyen: szabad azért, hogy boldog lehessen, de mindenekelőtt szabad azért, hogy önmaga lehessen.

Ám a huszadik század eleji New York külvárosaiban „amerikainak lenni” egyben azt is jelenti, hogy konfrontálódni kell a világ minden szegletéből érkező emigránsok közösségével, amelyben a törvényeket a gengszterek és az embereik diktálják. Ebben a helyzetben nem könnyű élni és az álmokért küzdeni, hacsak nincs az embernek különleges tehetsége. Christmas bizton számíthat a rendkívül élénk fantáziájára és arra a képességére, hogy amit mesél, azt hihetővé is tegye olyan történetekkel, amelyek álmodozásba ringatnak mindenkit, aki csak hallgatja. Így születik meg a Diamond Dogs képzeletbeli bandája, amely mindössze két kisfiúból áll, mégis képes egész New York urává válni, sőt az első független rádiócsatorna segítségével a város minden lakásába eljutni.

Az Álmok bandája Christmas és Cetta története, és minden emberé, akinek az élete az övékbe fonódik a huszadik század elejétől 1929-ig, Olaszországtól az őrült húszas évek New Yorkján át Kaliforniáig és a születőben lévő hollywoodi filmiparig. Kitűnő példája annak, hogyan lehet tiszta szívet megőrizve ésszel feljutni a ranglétra legaljáról akár a legtetejére, hogy érdemes kitartani az álmaink mellett, mert megvalósulhatnak, ha harcolunk értük.

Luca Di Fulvio egy igazi nagyregénnyel ajándékoz meg bennünket, amely mesél a rádió, a mozi, a Broadway, a reklámok, a felhőkarcolók, az autók – de mindenekelőtt egy nagy szerelem, Ruth és Christmas szerelmének – születéséről, és egy álom erejéről, amely talán még a valóság felett is győzedelmeskedhet.